Osztatlan tanárképzés (MEd)

Mesterszak megnevezése: Általános iskolai, ill. középiskolai fizikatanár (http://felvettek.elte.hu)

 

Szakképzettség megnevezése: Okleveles fizikatanár (általános iskolai), ill. Okleveles fizikatanár (középiskolai)

 

Képzési szint: mester (MEd)

Munkarend: nappali

Finanszírozási forma: államilag támogatott

Képzési idő: 4+1, ill. 5+1 év

 

A 2013/14-es tanévtől kezdődően a tanárképzés kikerült a kétszintű, közismert néven Bologna-, rendszerből és 4+1 vagy 5+1 éves időtartamú osztatlan, az orvos és jogászképzéshez hasonló mesterképzésként indult újra. Az érettségi után tehát azonnal tanár szakokra jelentkezhetnek a pálya iránt elhivatottak. A fizika tárgy a természettudományos tantárgyak között kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen a fizika törvényei a többi természettudományban, a kémiában, biológiában és a természetföldrajzban is alapul szolgálnak a jelenségek és technikai folyamatok megértéséhez. A fizika esetén a hagyományosan induló szakpárok, a matematika-fizika, kémia-fizika és az informatika-fizika mellett lehetőség van a fizika szaktárgy mellé más, akár bölcsésztudományi tanári szak választására is. Három év közös képzés után kell a hallgatóknak dönteniük a 4+1 vagy 5+1-es forma választásáról. Az 5+1 éves képzésben nagyobb hangsúlyt kap a széleskörű szaktudományi alapozás.

 

Mindkétfajta osztatlan képzés egyforma súllyal készít fel a két tanári szaktárgy korszerű tartalommal és módszerekkel történő tanítására. A kétszakos képzés a közoktatás igényeinek megfelelően segíti az iskolai élet szervezését és biztosítja, hogy a tanított tantárgyak közötti interdiszciplináris kapcsolatok megfelelő súllyal szerepelhessenek.

 

Bár az osztatlan képzés egyetemünk több mint egy évszázados fizikatanár-képzési hagyományaira épül, komoly tartalmi és módszertani megújulást is hozott. A fizika tanárképzés szaktudományi része érdemileg különbözik a kutatóképzésétől. Amíg a kétciklusú képzésben megvalósuló BSc-MSc kutatóképzés az általános alapozás után a fizika egy-egy szűkebb szakterületének részleteibe vezet be, és készít fel arra, hogy a fiatal diplomás azonnal bekapcsolódhasson az adott terület művelésébe, addig a tanárképzésben a széles szaktudományi alapozás, a társ-természettudományok és a határterületek megismerése, valamint az általános szemléletformálás a döntő cél. A képzés hűen tükrözi azt a tényt, hogy a természettudományok gyors ütemben fejlődnek, s új eredményeikkel hozzájárulnak mindennapi életünk megkönnyítéséhez. A tanárképzés alapot ad arra, hogy a fizikatanárok képesek legyenek megérteni és diákjaiknak megfelelő szinten elmondva interpretálni az új tudományos eredményeket.

 

A szaktudományok mellett folyamatosan hangsúlyt kap a tanításmódszertan is. A leendő tanárok már az egyetemi évek kezdetétől élő kapcsolatban állnak az iskolai gyakorlattal, s a módszertani tárgyak mellett a fizika tárgyak tananyaga is igazodik a későbbi tanári munka igényeihez. A szakmódszertan kurzusok: a „Fizika tanítása”, az „Elemi fizika” és a „Demonstrációs laboratórium” rendre a tanítás megszervezését és a tanítási órák tervezését, a középiskolai szintű feladatmegoldást és a fizika tárgyban alapvető tanári és diák kísérletezés megalapozását és elsajátítását szolgálja. A szaktudományi tárgyakban és a módszertan tárgyalásában is alapvető a fizikai törvények kísérleti megalapozása és a tanítás során a kísérleti bemutatók és tanári demonstrációk lehetőségeinek részletes tárgyalása. Ebben centrális szerepet tölt be a Demonstrációs Laboratórium, melynek honlapja a http://metal.elte.hu/~dlab/ címen található.

 

A 2013 óta eltelt években örömtelien nagyszámú hallgató kezdte meg tanulmányait az osztatlan fizika tanárképzésben. Az első tapasztalatok szerint jól érzik magukat, és többségüknek nem jelent gondot az eredményes vizsgázás. Külön motivációként szolgálhat a természettudományi területen közismert jelenlegi sajnálatos tanárhiány, mely csak lassan enyhülhet, s így végzett hallgatóink még hosszú ideig sikeresen elhelyezkedhetnek. (Ezt az oktatási kormányzat is felismerte és a jól tanuló tanárjelölteknek, a természettudományi szakokon is, Klebelsberg-ösztöndíjat írt ki.)

 

Az alkalmas pályaválasztáshoz szükséges azonban az is, hogy mindenki tisztában legyen a saját képességeivel és a követelményekkel. Hasznos tudni, hogy a tanév elején (az úgynevezett regisztrációs héten, még az oktatás megkezdése előtt) minden tanárszakos hallgatónkkal is felmérő célú dolgozatot íratunk fizikából és matematikából. A 2013/14-es tanév dolgozatainak feladatai innen letölthetőek: fizika.pdf, matematika.pdf. Segítségként azok számára, akik bizonyos szint alatt (mintegy 50%) teljesítik a dolgozatot, ebből a két tárgyból kötelező jelleggel órarenden kívüli felzárkóztató kurzusokat szervezünk.

 

A tanári munka egyike a legszebb, de egyben a leginkább összetett, legnehezebb hivatásoknak. A tanároktól jogosan várja el a társadalom, hogy biztos szaktárgyi és pedagógiai ismeretek mellett széleskörű általános műveltséggel, kiegyensúlyozott személyiséggel is rendelkezzenek. Ezért az egyetemi képzés az alapvető szaktudományi és pedagógiai képzés mellett speciálkollégiumok széles spektrumát nyújtja az érdeklődők számára.

 

Tudós tanárok képzését szolgálja, hogy a végzett, már iskolában tanító tanároknak lehetősége nyílik arra is, hogy a Fizika Doktori Iskola keretén belül, működő „Fizika tanítása" programban PhD fokozatot szerezzenek (http://fiztan.phd.elte.hu/).