English

A legfontosabb változások a két világháború között

2012.01.05.| Mindenkinek ajánljuk

Az első világháború az egyetemek fizika intézetein is maradandó nyomot hagyott.

Zemplén Győző 1916-ban elesett, ugyanebben az évben ment nyugdíjba a műegyetemi kísérleti fizika tanszék vezetője, Schuller Alajos (1845–1920), miután az ő fia is elesett a háborúban. Az ő helyére Tangl Károly jött a műegyetemre Kolozsvárról. Tangl Kolozsváron is - igazi Eötvös tanítványhoz méltóan - kiváló érzékkel gyűjtötte maga köré a tehetséges egyetemi hallgatókat, így például Gyulai Zoltánt (1887–1968), Ortvay Rudolfot (1885–1945) vagy Pogány Bélát (1887–1943). Amikor Tangl Schuller helyére került, maga mellé vette Lánczos Kornélt (1893–1974), saját kolozsvári helyére beajánlotta Pogány Bélát.

1918-ban az Eötvös tanítványok a Mathematikai és Physikai Lapok külön kiadását állították össze Eötvös Loránd 70. születésnapjára. Sajnos a kötetet csak Eötvös betegágyánál tudták átnyújtani, szeretett professzoruk nemsokára, 1919 tavaszán meghalt.

Az elvesztett háborút követő forradalmak és megtorlások után, az ország kétharmadának elcsatolása okozta sokk után alig lehetett az egyetemi oktatást és kutatást újraindítani.
 
Hevesy György (1885-1966)
Hevesy György
(1885-1966)
Tanulságos példaként említhető a későbbi kémiai Nobel-díjas Hevesy György (1885-1966) pályájának alakulása ezekben az években. Niels Bohrral (1885-1962) közös kutatást folytatott Manchesterben Ernest Rutherfordnál (1871-1937), amikor kitört 1914-ben a háború. Hazahívták és besorozták katonának. „Gyors kiképzésben” részesült, a tartalékos tiszti iskola elvégzése után katonai kórházakba vezényelték Budapesten és különböző vidéki városokban. Közben Pozsonyban pályázott meg egy, az ottani új magyar egyetemen kiírt kémiai professzori állást, de nem sikerült elnyernie. Csak a háború befejeződése után, 1919. januárban, a Károlyi kormány idején sikerült állást kapnia a budapesti gyakorlati fizika tanszéken, ahol a beteg Klupathy Jenő előadásainak megtartása és laboratóriumi gyakorlatok vezetése lett (volna) a feladata. Márciusban azonban radikalizálódott a forradalom, ami arra késztette Hevesyt, hogy gyorsan levelet írjon Bohrnak Koppenhágába. Bohr megértette a virágnyelven írt üzenetet és már a nyári szünidőre meghívta őt magához. A románok, majd Horthy Miklós bevonulása után még visszajött Hevesy Budapestre, de az őt ért antiszemita támadások hatására már októberben felajánlotta lemondását a dékánnak. Novemberben törölték Hevesy Györgyöt az egyetemi oktatók névsorából, így alig néhány hónapig lehetett csak egyetemünk tanára. (Az utókor tiszteletének jele, hogy ma már két mellszobor is őrzi a radioaktív nyomjelzés felfedezőjének, egyetemünk egykori tanárának emlékét az ELTE-n: egyik az egyetem fizikus épületének aulájában, másik az atomfizikai tanszék előterében.)

Az egyetem 1921. szeptemberben vette fel alapítója, Pázmány Péter nevét.

 

Tangl Károly (1869-1940)

Tangl Károly

(1869-1940)
Eötvös intézete, az I. sz. Fizikai Intézet vezetését 1921-ben Tangl Károlyra bízták, az ő helyére, a műegyetemre Pogány Béla jött fel az elcsatolt Kolozsvárról. Tanglnál doktorált a folyadékok diffúziós állandójának optikai meghatározásából 1923-ban Békésy György (1899-1972), a később szintén Nobel-díjjal kitüntetett tudós.

1922-ben a beteg Klupathy helyett egy másik Eötvös tanítvány: Rybár István (1886–1971) került a gyakorlati fizika tanszékre. Ő lett azután a II. sz. Fizikai Intézet vezetője. Tanítványai, fiatal munkatársai közül Telkes Mária (1900-1995) lett a leghíresebb, igaz, hogy nem itthon, hanem az Egyesült Államokban. 1948-ban Telkes Mária tervei alapján épült fel az első napenergiával fűtött kísérleti lakóház Doverben, Boston közelében.

Rybár István  (1886–1971)

Rybár István 
(1886–1971)

Rybár folytatta Eötvös gravitációs kutatásait. Sikerült új, érzékenyebb és még jobb torziós ingákat kifejlesztenie, melyekkel egy nagyságrendet javított Eötvös méréseinek pontosságán. Az általa szerkesztett AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) nevű kisméretű, könnyen kezelhető torziós ingát külföldön is sokfelé alkalmazták. Rybárt több nyugati országba meghívták előadó körútra, 1930-ban a houstoni egyetemen töltött több hónapot. Itthoni fizetésének többszörösét ígérte a Standard Oil Company, de nem fogadta el a felkínált lehetőséget. Maga helyett Fekete Jenőt (1880-1943) ajánlotta, Eötvös másik tanítványát, aki azután három éven keresztül irányította, tanácsaival támogatta az Eötvös-ingával végzett amerikai olajkutatást. (Ö az a Fekete Jenő, akivel Eötvös Loránd és Pekár Dezső 1906-ban megnyerték a göttingeni egyetemen kiírt Benecke díjat a tehetetlen és a gravitáló tömeg arányosságát igazoló, nagy pontosságú kísérleteikkel.)
 
Barnóthy Jenő  (1904-1996)

Barnóthy Jenő 
(1904-1996)

Forró Magdolna (1904-1993)

Forró Magdolna
(1904-1993)

Nemcsak Rybár, Tangl is igyekezett jó kapcsolatokat ápolni a nyugati tudományos élettel. 1931-ben Budapesten, az Elektrotechnikai Egyesületben megünnepelték például az elektromágneses indukció felfedezésének 100. évfordulóját. Az ünnepségen, melyen az angol nagykövet is részt vett, Tangl Károly mondta az ünnepi beszédet. A közönség soraiban ott ült Fejér Lipót (1880-1959) világhírű matematikus is. Tangl Károly a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta kiváló humánpolitikai tevékenységét: felvette az Intézetbe Forró Magdolnát (1904-1993) és Barnóthy Jenőt (1904-1996), akik egy új, modern téma kutatásába kezdtek, a kozmikus sugárzáséba. Megépítették a világ egyik első kozmikus sugárzási teleszkópját, munkájukért akadémiai díjat kaptak.
 
Ortvay Rudolf (1885–1945)

Ortvay Rudolf
(1885–1945)

Fröhlich Izidor 1928-ig maradt az elméleti fizikai tanszéken, s amikor nyugdíjba ment, Tanglnak sikerült elintéznie, hogy Ortvay Rudolf kerüljön a helyére. Ortvay új, friss szellemet hozott az elméleti fizikába. Kollokviumaira hazahívott tehetséges, külföldön dolgozó fiatal magyar tudósokat – elég csak Wigner Jenő (1902–1994) és Neumann János (1903–1957) nevét említeni. Tanársegédét, Bay Zoltánt (1900–1992) Németországba küldte tanulmányútra, aki hazajövetele után Szegeden kapott fizika tanszéket.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen a harmincas években folyó fizikai kutatásokról némi képet alkothatunk az ekkor született doktori disszertációkból.
Bay Zoltán még Fröhlich Izidor mellett doktorált 1926-ban, az átlátszó közegekben fellépő magnetooptikai effektusok molekuláris magyarázatából. Tangl Károlynál Forró Magdolna doktorált a gázok dielektromos viselkedéséből 1927-ben. Rybár István mellett doktorált az elektroncsöves erősítők működéséből Vermes Miklós (1905-1990) 1930-ban. 1931-ben doktorált az első igazi Ortvay tanítvány, Neugebauer Tibor (1904-1977) a Kerr-effektus kvantummechanikai értelmezéséből, majd 1934-ben a második: Gombás Pál (1909-1971), a litiumbromid kristályszerkezetének elméleti vizsgálatából. Érdekes, hogy ugyancsak 1934-ben doktorált Lengyel Adalbert Béla (1910-2002) is elméleti fizikából, mégpedig a Hilbert tér operátoraiból. Dolgozata végén Neumann Jánosnak és Fejér Lipótnak mondott köszönetet. Úgy tűnik, számára már nem volt hely Ortvay közelében, nemsokára az Egyesült Államokba távozott.

Két tehetséges fiatal fizikus doktorált 1932-ben: Szalay Sándor (1909-1987) Tangl irányításával a gázkeverékek dielektromos viselkedéséből, Tisza László (1907-2009) viszont Teller Ede (1908-2003) és Wigner Jenő irányításával a többatomos molekulák spektrumának kvantummechanikai tárgyalásából készítette el doktori dolgozatát. Nem mulasztotta el ő sem, hogy köszönetet mondjon Ortvay Rudolfnak, aki 1929-ben őt hívta meg elsőnek, hogy tartson előadást az alfa-bomlásnak az alagút effektuson alapuló, George Gamow (1904-1968) által adott kvantummechanikai magyarázatáról. 1933-ban Barnóthy Jenő, aki akkor már megbecsült oktatója volt a Tangl Károly vezette I.sz. Fizikai Intézetnek, kozmikus sugárzási témából doktorált.
 
Békésy György  (1899-1972)

Békésy György
(1899-1972)

1940-ben meghalt Tangl Károly. Helyére többen is pályáztak, melyről így tudósította Ortvay Rudolf 1940. májusában írt levelében Neumann Jánost: „A Tangl tanszékre én és Rybár egyértelemben Békésyt akarjuk, és evvel minden komoly fizikus egyetért (Bay, Pogány, Gyulai), de aknamunka folyik ellene, mert az egyik nagyszülő születési okmánya hiányzik és ebbe kapaszkodnak”. Már egy hónappal előtte írt levelében is aggódva írta: „Hírek terjednek el, melyek a komoly jelöltek helyzetét aláásni igyekeznek t. i. Békésyt, Gyulait, Barnóthyt. Rybárral teljes egyetértésben vagyok, úgyhogy mégis remélem, fog sikerülni megfelelő betöltést találni”. Kompromisszumos megoldás született: az I. sz. Fizikai Intézet vezetését Rybár István vette át, míg az ő helyére, a II. sz. Fizikai Intézet élére Békésy Györgyöt hívta meg az egyetem. Békésy úgy vállalta el a II. sz. Fizikai Intézet vezetését, hogy megtarthatta mellette vezető kutatómérnöki állását a Posta Kísérleti Állomáson, ahol akkor már több mint egy évtizede kutatta az emberi hallószerv működési mechanizmusát.

A második világháború alatt Ortvay Rudolf és Rybár István neve fémjelezte a budapesti tudományegyetemi fizikát. Elméleti ill. kísérleti fizikából náluk tett doktori vizsgát többek között Péter Gyula (1910-2000), aki Kunfalvi Rezsőt (1905-1998) követően lett Ortvay tanársegéde. Itt doktorált a tragikus sorsú Bródy Éva (1918-1944), Bródy Imre (1891-1944) fizikus lánya, aki a műegyetemen végezte méréseit és készítette disszertációját (két év múlva a szüleivel együtt elhurcolták és meggyilkolták), és Somogyi Antal (1920-), aki dolgozatában Barnóthy Jenőnek és Forró Magdolnának is köszönetet mondott a munkájához nyújtott segítségért. Már a háború után, 1945 augusztusban doktorált a kvantumelméleti többtest problémából summa cum laude minősítéssel a 61 éves Novobátzky Károly (1884-1967).

Ortvay Rudolf akkor már nem élt.
 
Vissza
KezdőlapTovább