English

Eötvös Loránd és tanítványai

2012.01.05.| Mindenkinek ajánljuk

1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonult.

1878. december 14-én Eötvös Lorándot nevezték ki a Kísérleti természettan tanszékre, azon jogának fenntartásával, hogy ha akar, továbbra is tarthat elméleti természettan előadásokat. Eötvös igazgatása alatt jött létre Jedlik régi és Eötvös új intézetének egyesítéséből a Kísérleti Physikai Intézet.

Eötvös tervei szerint és az ő irányítása mellett épült fel 1883-tól 1886-ig az egyetem új fizikai intézete az Eszterházy (ma: Puskin) utcában. A legutóbbi időkig használatos elnevezés szerint ez volt a „D” épület a Trefort kerti épületegyüttesben. Eötvös úgy tervezte és rendezte be az intézetet, hogy az ne csupán kvalitatív  kísérletek, hanem tudományos igényű kvantitatív  mérések elvégzésére is alkalmas legyen. „Az intézet laboratóriumában évről-évre tartott gyakorlatokban hallgatóit is a kifogástalanul pontos mérésekre igyekezett megtanítani” – írta róla egykori tanítványa, majd munkatársa, Pekár Dezső (1873–1953) geofizikus.
 

Eötvös Loránd (1848–1919)

Eötvös Loránd
(1848–1919)
Apja álmait valóra váltva, nagy ívű tudományos karriert futott be Eötvös Loránd. Működése súlyt adott az egyetemi fizikaoktatásnak és nagy hatással volt a tanárképzésre. Nagyon sokat tett a középiskolában tanító tudós tanár ideájának megvalósításáért, elterjesztéséért. A XX. század világsikereket elért sok nagy tudósa tanult azokban a középiskolákban, ahol Eötvös tudós tanárai tanítottak, akik felfedezték, majd legjobb tudásuk szerint gondozták az ifjú tehetségeket.
Tudott hálás lenni: igyekezett viszonozni minden segítséget, amit csak kapott. Jedlik Ányosnak többféle módon is kifejezte háláját: akadémiai levelező tagi székfoglalóján Jedlik villamfeszítőjének elméleti megalapozását adta meg; az 1891-ben megalakított Mathematikai és Physikai Társulatba Jedliket „1. sz. tagként” vette be, saját munkatársait és a fizikatörténészeket pedig arra bíztatta, hogy tárják fel Jedlik munkásságát, népszerűsítsék találmányait. Ő maga is ezt tette: akadémiai elnökként, az 1897-es közgyűlést megnyitó, Jedlikről megemlékező nagy beszédében.

1902-ben, Abt Antal halála után a kolozsvári egyetem megüresedett kísérleti fizika tanszékére egykori kedves tanítványát, majd munkatársát Tangl Károlyt (1869–1940) ajánlotta be. Tangl el is nyerte a tanszéket.
 
Klupathy Jenő (1861-1931)

Klupathy Jenő
(1861-1931)

Másik tanítványa, Klupathy Jenő (1861-1931), aki a felületi feszültségre vonatkozó vizsgálatokban segítette, majd 1894-ben, amikor Eötvös miniszter lett, helyettesítette őt az egyetemen, most szintén a kolozsvári fizika tanszék elnyerésére pályázott. Őt azzal kárpótolta, hogy kijárt számára egy új fizika tanszéket az egyetemen, ez lett a ’gyakorlati fizika’ tanszék. E köré szerveződött 1910-ben a ’II. sz. Physikai Intézet’, amely a Múzeum körúti műegyetemi épület II. emeletén kapott helyet, miközben folyt Lágymányoson a műegyetem új épületegyüttesének felépítése, s az itteni tanszékek fokozatosan átköltöztek Budára.

1903. október 6-án nevezték ki Klupathyt nyilvános rendkívüli tanárnak, az ekkor alapított Gyakorlati természettan tanszékre. Feladata a megnövekedett létszámú gyógyszerészhallgatók fizika oktatásának (előadás, laboratóriumi gyakorlatok) ellátása volt. Klupathy írt egy kiváló laborjegyzetet, amit még sokáig használtak. Eötvös a leendő tanároknak és orvosoknak tartotta a kísérleti fizika előadásokat.
 
Fröhlich Izidor (1853-1931)

Fröhlich Izidor
(1853-1931)

1904: a lassan kiürülő Múzeum körúti épület I. emeletén Fröhlich Izidor számára ’Elméleti fizikai tanszergyűjtemény’ címmel létesített a bölcsészkar egy új, elméleti intézetet. Az elkövetkező években sok tanár írta itt fizikából doktori disszertációját, bár csak az 1920-as években vette fel az Elméleti fizikai tanszergyűjtemény az Elméleti fizikai intézet nevet.

1909-ben és 1912-ben hiába kérte a bölcsészkar a minisztériumtól a második elméleti fizikai tanszék létrehozását, egyik esetben se került rá sor. Így – kényszerűségből – maradt egyetlen elméleti fizikai tanszék, melyet nyugdíjazásáig, 1928-ig Fröhlich Izidor töltött be. Fröhlichnek Lord Kelvin (William Thomson, 1824–1907) volt a példaképe, legnagyobb örömére ő képviselhette Ausztria–Magyarországot Kelvin 50 éves professzori jubileumán a glasgow-i egyetem természetfilozófia tanszékén.
 
Kövesligethy Radó (1862–1934)
Kövesligethy Radó
(1862–1934)
Kövesligethy Radó (1862–1934), akárcsak Tangl Károly, Eötvöst gravitációs méréseiben segítette, majd a Mathematikai és Physikai Társulat fizikus titkáraként szerkesztette több, mint húsz éven át a Társulat lapjának fizika rovatát. Eötvös Loránd őt Konkoly Thege Miklós (1842–1916) ógyallai obszervatóriumából hozta Pestre, s itt az egyetemen egy kozmográfiai és geofizikai tanszékhez segítette. Bartoniek Gézára (1854–1930) az Eötvös Collegium igazgatását bízta, Zemplén Győző (1879–1916) a műegyetemen kapott egy fizika tanszéket. Bartoniek eredetileg Eötvös tanársegéde volt, Zemplén pedig Eötvös kollégistaként végezte az egyetemet, s Eötvösnél készítette a diplomamunkáját – torziós ingás mérésekből.
 
Vissza
KezdőlapTovább