English

Kis pénz, kis fizika a pesti egyetemen

2012.01.05.| Mindenkinek ajánljuk

1780: a királynő halálának éve. Utolsó jótetteként Mária Terézia megteremtette az egyetem további működésének szilárd anyagi bázisát: létrehozta a Tanulmányi Alapot a megszüntetett jezsuita rend földbirtokaiból és vagyonából, s ebben külön helyet biztosított az Egyetemi Alapnak, kibővítve Pázmány Péter egykori 100 ezer forintos alapítványát. Sajnos a pesti fizikára ebből később alig jutott.

1782: az egyetem mérnökképző intézetének, az Institutum Geometricum et Hydromechanicumnak a létesítése már II. József (1741–1790) nevéhez fűződik. Nem hoztak létre új fizika tanszéket; úgy döntöttek, hogy Horváth Ker. János el tudja látni az itteni előadásokat is. Ő azonban 1791-ben nyugdíjba ment, s a megreformált egyetem tanulmányi szabályzata szerint most már pályázni kellett a tanszékre. A pályázók között volt még Martinovics Ignác (1755–1795) is, az egykori ferences szerzetes, majd katonapap, akkor éppen a lembergi egyetem természettan tanára. Pályázatát azonban szakmailag nem találták megfelelőnek, elutasították. A tanszéket Domin József (1754–1819) volt jezsuita nyerte el, aki előtte a győri, zágrábi, majd a pécsi akadémián volt fizikatanár. Az elektromosság orvosi alkalmazásait kutatta; ebben a témában jelentek meg publikációi a XVIII. század 90-es éveiben. Akkor már az egyetem Pesten működött, mivel 1784-ben II. József átköltöztette a várból a Ferenciek terére, a királyi kúria azóta lebontott épületébe. (Ennek emlékét őrzi a mai Kúria utca Budapesten.)

A fizika tanszékhez tartozó „természet- és erőműtani gyűjtemény” gyarapítására 1796-ban Domin József 648 forintot kapott, ami bizony nem sok, ha azt vesszük, hogy 1778-ban a királynő 4000 forintot utalt ki ugyanilyen célból Horváth Ker. Jánosnak. Tízévi működés után Domin József ott is hagyta az egyetemet, elment szülővárosába, Zágrábba kanonoknak.

Domin József után került a tanszékre 1801-ben Tomcsányi Ádám (1755–1831), aki már tíz évvel előtte is pályázott, csak akkor Domint választották. Tomcsányi is foglalkozott az elektromosság orvosi alkalmazásaival, amire Volta felfedezése után sokkal több lehetősége adódott, mint a csak sztatikus elektromossággal kísérletező Dominnak. Tomcsányira is várt azonban egy költözködés, nem sokkal az után, hogy elfoglalta a tanszéket: 1805-ben I. Ferenc császár (1768–1835) újra átköltöztette az egyetemet, a Ferenciek teréről a Szerb utcába, a Központi Szeminárium épületébe. A bölcsészkar itt a III. emeletet kapta meg, ezen alakítottak ki egy tanterem melletti helyiséget a „Természet- és erőműtani gyűjteménytár” számára.

Tomcsányi Ádám élete végéig - mintegy 30 éven át – töltötte be az egyetem fizika tanszékét. Ő volt az első, de nem az utolsó olyan fizikaprofesszor az egyetemen, aki még 75 éves korában is tartott előadásokat – nemcsak a bölcsészkaron, de még a mérnöki intézetben is. Munkássága egyik helyen se hagyott mély nyomokat. Igaz, Ferenc császár sem a természettudományokat erősítette a pesti egyetemen, hanem például a modern nyelvek (francia, olasz) tanítását. Ez az időszak, de még a Tomcsányi utáni évtized is a fizika szempontjából észrevétlenül telt el a pesti egyetemen. Igaz, olyan volt a légkör, hogy sokkal inkább kedvezett a politikai reformmozgalmaknak a falakon kívül, mint a természettudomány fejlődésének a pesti egyetem falain belül.
 
Vissza
KezdőlapTovább