English

Jezsuita tankönyvek fizikából

2012.01.05.| Mindenkinek ajánljuk

A jezsuita tanárok nemigen írtak fizikából tankönyveket, viszont létrehozták, ápolták és fejlesztették a tanszermúzeumot. (Különösen azután, hogy 1722-ben emeletet - új tractust - húztak a nagyszombati földszintes épületre, s így a földszinten jutott egy felszabadult terem a múzeumnak.)

A tankönyvírás szempontjából példamutató kivétel volt Szentiványi Márton (1633-1705) az egyetemi nyomda igazgatója, aki maga is az egyetem első hallgatói közül került ki, majd, mint a repetenciát (tanárképző tanfolyamot) elvégzett jezsuita, az egyetem oktatója lett. 1667-től 1670-ig ő vezetett végig egy filozófiai évfolyamot, 1690-től 1693-ig pedig a kollégium és az egyetem rektora volt. 1689-től 1702-ig folyamatosan jelent meg Nagyszombatban 'Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea' (Válogatott érdekességek különböző tudományos művekből) c. háromkötetes tankönyve, melyben kora tudományos ismereteit igyekezett összefoglalni.

Az első száz évben az egyetemi tanítást többször is meg kellett szakítani az országban dúló háborúk és járványok miatt. Hol a török, hol Thököly csapatai, hol a pestisjárvány miatt szünetelt az oktatás.

Döntő változás csak Mária Terézia (1717-1780) uralkodása idején történt, aki 1753-ban bevezette első egyetemi reformját. Ennek során udvari csillagásza, Hell Miksa (1720-1792) tanácsára Nagyszombatban megkezdődött egy csillagászati obszervatórium építése. Az épület alsó traktusain külön helyiséget terveztek a „fizikai-matematikai múzeumnak”. A terveket Hell Miksa készítette, a felépült obszervatórium igazgatói állását Hell barátja, Weiss Ferenc (1717-1785) nyerte el, aki egyben a matematika repetenciát (tanárképzőt) is vezette Nagyszombatban.

Mária Terézia első egyetemi reformja megkívánta, hogy az egyetemi oktatók saját tankönyveket írjanak. Így születtek Nagyszombatban például fizikából az alábbiak:
 
  • Jaszlinszky András (1715–1783): Institutionis physicae.
  • Ádány András (1716–1795): Philosophiae naturalis pars prima seu physica generalis.
  • Reviczky Antal (1723–1781): Elementa philosophiae naturalis.

Egyik sem aratott átütő sikert, sem a hallgatók, sem a kortárs tudósok között, és az utókor se talál bennük semmi különlegeset. Valamennyi mű latin nyelven íródott, ez volt akkor a tudomány és az egyetemeken a tanítás nyelve.

A fenti könyvek az 1750-es években jelentek meg, s még vagy húsz évet váratott magára az első magyar nyelvű, igaz nem egyetemi szintű, csupán középfokú fizika tankönyv kiadása. Szerzője Molnár Ker. János (1728–1804) (Ker. János = Keresztelő (szent) János, a többi János keresztnévtől való megkülönböztetésül) jezsuita tanár, a budai akadémia igazgatója, s a könyv címe:
’A természetiekről, Newton tanítványainak nyomdoka szerint’.
A kétkötetes mű 1777-ben jelent meg Pozsonyban. Addigra már meg is szűnt a jezsuita rend.
 
Vissza
KezdőlapTovább