English

Egy kis etimológia

2012.01.05.| Mindenkinek ajánljuk

Változó világunkban a szavak jelentése se maradhat állandó. A magyar nyelv ugyanúgy változik, mint bármely élő nyelv a világon. Vegyük csak e tanulmány címében szereplő legfontosabb szavakat: egyetem, fizika, tanszék. Hányféle jelentés-módosuláson mentek már át ezek a szavak?
 
Egyetem: az ,,egyetemesség" lerövidült alakja, az universitas magyar fordítása. A középkorban a diákok összességét, majd a diákok és a tanárok összességét jelentette, később pedig azt az oktatási intézményt, ahol a tudományok és művészetek összességét tanították. Az újkorban főleg filozófiát, teológiát, jogi- és orvostudományokat tanítottak az egyetemeken. Ez volt a legrangosabb oktatási intézmény, elvégzése doktorátust adott. Napjainkban a szó átértékelődésének vagyunk tanúi: nemcsak a nagy hallgatólétszámú, leginkább egy-egy városhoz kötődő komplex felsőoktatási intézményt nevezik egyetemnek, hanem olyan furcsa szóösszetételekben is előfordul, mint esti egyetem, szabadegyetem, testnevelési egyetem, zeneművészeti egyetem, kertészeti egyetem stb. Nem csoda, hogy a szó régi értelmében vett egyetemi rangot később már a ,,tudományegyetem" kifejezéssel kellett hangsúlyozni. Ma már sokszor ez is kevés.
 
Fizika: görög eredetű szó, minden bizonnyal Arisztotelész (Kr. e. 384-322) honosította meg a tudományban. Ránk maradt művei közül az, amely Arisztotelésznek az anyagról szóló ,,természetfilozófiai" gondolatait tartalmazza, latin betűs átírásban a Physica címet viseli. A XIX. században a németes-latinos Physika átírás is szokásos volt. A magyar nyelvújítás korában a ,,természettan" szót vezették be helyette, a XX. században újra visszatértek a ,,fizikához". Arisztotelész művei búvópatakként bukkantak fel a kora középkor kolostori iskoláiban és skolasztikus (iskolai) filozófiájában. Igazi diadalra a jezsuiták akadémiáin jutottak, akik a három filozófiai osztályt (melyek a kollégiumi-gimnáziumi osztályokat követték) Arisztotelész művei után logica-i, physica-i és metaphysica-i osztályoknak nevezték el. Az egyetemeken ezt a filozófiai-bölcsészeti ( a bölcsészet akkor még nemcsak a humán tudományokat jelentette) hároméves (olykor csak kétéves) tanfolyamot követte a teológus, jurátus és medikus hallgatók képzése. A másodéves bölcsészhallgatókat hívták a katolikus egyetemeken fizikusoknak. Az első évesek voltak a logikusok, a harmadévesek a metafizikusok. Metafizika: Arisztotelésznek a fizika ,,után" (gör: ,,meta") következő könyve, melyben az anyag és a szellem dualizmusáról szóló gondolatait fejtette ki.
 
Tanszék: a görög katedra szó magyar megfelelője, valószínűleg a német Lehrstuhl fordítása. Ez a szavunk ment át a XX. század közepén az egyik legnagyobb jelentésváltozáson. Hol van már a katedra szónak évszázadokon keresztül tartó, s még a XX. század első felében is használt jelentése, mely éppen annyira jelentett szószéket, mint tanszéket? Vagyis azt a széket, amelyben a püspök, vagy a tanár ült, amikor hallgatóihoz szólt. Ebből származott ,,katedrális" szavunk, amit magyarra (püspöki) székesegyháznak fordítottak, s ma mindkét kifejezés benne él nyelvünkben. Századokon át az egyetemi tanszék azt a státuszt, állást jelentette, amit egy professzorral lehetett ,,betölteni" az egyetemen, s a több személyből (professzorból, docensből, adjunktusból, segéderőből) álló szervezeti egységet intézetnek hívták. Az 1972-ben kiadott 'Magyar értelmező kéziszótár' viszont a tanszéket már így határozza meg: ,,Valamely tudományág tanítására és művelésére hivatott, egyetemi ill. főiskolai tanár v. docens által vezetett szervezeti egység a hozzá tartozó tanszemélyzettel és segéderőkkel" - de még hozzáteszi: ,,és ennek helyisége(i)". A tanszék kifejezést ma mindenki ebben az értelemben használja. Ehhez az értelmezéshez kapcsolódik ,,tanszékvezető" szavunk is, amely az értelmező szótár megállapítása szerint ,,a tanszék vezetésével megbízott személyt" jelenti.
Miután áttekintettük e szavak legfontosabb jelentéseit, kezdjünk bele egyetemünk fizika tanszékeinek történetébe!
 
 KezdőlapTovább